Attila Kovács

 A lendvavidéki magyarság kizárására a földreformból az 1921-es népszámlálás anyanyelvre vonatkozó adatai alapján 

A két világháború között végrehajtott jugoszláv agrárreform során az ország nemzetiségeit kízárták a földhöz jutásból annak ellenére, hogy magát a földreformot szabályozó rendeletek és törvények kisebbségellenes kitételt nem tartalmaztak. E tényt majdnem minden, az 1918-1941 között végrehajtott agrárreformot tárgyaló munka is feltűnteti. Arra a kérdésre azonban még a mai napig nem kaptunk választ, milyen paraméterek alapján határozták meg egyes személyek nemzeti hovatartozását. Az alábbiakban bemutatjuk, hogy a földreformot a Muravidéken végrehajtó szerv, a Maribori Területi Agrárhivatal hogyan használta fel az 1921-es jugoszláv népszámlálás anyanyelvre vonatkozó adatait arra, hogy a muravidéki magyar földigénylőket kízárja az agrárreformból

 Kulcsszavak: Jugoszlávia, földreform, kisebbségek, Muravidék 1918-41

Izključitev prekmurskih Madžarov iz agrarne reforme na osnovi podatkov popisa o maternem jeziku iz leta 1921

Pripadniki manjšin v Jugoslaviji so bili v času med obema vojnama izključeni iz pridobitve agrarne reforme, kljub temu, da uredbe in zakoni, ki so urejali pravno podlago reforme, take klavzule niso vsebovali. Dejstvo o izključitvi pripadnikov manjšin omenja skoraj vsaka študija, ki obravnava agrarno reformo na področju Jugoslavije v času med letoma 1918-1941. Na vprašanje, na osnovi česa so določili narodno pripadnost ljudem, ostaja neznano še dandanes. V študiji bomo predstavili, kako je Okrožni agrarni urad iz Maribora - ki je upravljal agrarno reformo v Prekmurju - uporabil rezultate popisa iz leta 1921 z namenom, da bi na osnovi podatkov, ki se nanašajo na materni jezik, pripadnike prekmurskih Madžarov izključili iz agrarne reforme

 Ključne besede: Jugoslavija, agrarne reforme, manjšine, Prekmurje 1918-41